Advent

2018.12.02

Köszönet a képért: Pixabay
Köszönet a képért: Pixabay

Advent első vasárnapja van ma. A keresztény kultúrkörben a karácsony napját (dec. 25.) megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig tartó időszak kezdete. A szó jelentése: "eljövetel", a keresztények a messiás eljövetelét várták.

Mit várunk ma advenkor?

Számomra a tél legszebb időszaka advent - igazi készülődés, ráhangolódás!

Advent első vasárnapján feldíszítjük a lakást, a kertet, készülni kezdünk az ünnepre. Én már nyáron elkezdtem az ajándékok vásárlását, ha látok valahol valami szépet, már akkor karácsonyra gondolva megveszem a hozzám közel állónak. Utálok kapkodni. November végére pontos listám van arról, ki mit fog kapni - és ennek egy része saját készítésű ajándék lesz - nyáron készült legújabb lekvárjaim például.

Minden vasárnap meggyújtunk egy-egy gyertyát az adventi koszorún, amit gyerekkoromban a családdal együtt készítettünk, közben karácsonyi dalokat énekeltünk. A sütemények sütése közben karácsonyi zenét hallgatok - elkezdem díszbe öltöztetni a szívemet. A sütemények illata, a gyertyák fénye, a lakásban gyűlő ajándékok sokasága egyre inkább karácsonyra hangol.

Várok, vonzok, figyelek és készülődöm. Várom az eljövetelt, a karácsonyt és azt, hogy együtt legyen az egész család, kicsik, nagyok, és legidősebb családtagunk, a lassan 92 éves Keresztanyám. Készülődöm, figyelek, tudom, ki melyik süteményemet szereti - Sebő a "kinyomósat", húgom a répagombócot - és ilyenkor többet sütök, mint egész évben összesen. És nagyon élvezem. Várok és díszbe öltöztetem a szívem, és igyekszem kitalálni, ki minek örülne a legjobban: sál vagy könyv, szürke vagy barna, tea vagy kávé, hasznos vagy "haszontalan" legyen-e az ajándék. Aztán várok, hogy átadhassam, lássam, valóban örül-e neki az illető. És ez a várakozás jó. Megtehetem, hogy lelassulok (most van rá időm), befelé fordulok, elmélyülök. Ilyenkor érzem igazán, mennyire fontos, hogy átéljem és élvezzem az élet minden percét, a várakozás perceit is.

Olyan ritkán várakozunk! Mindig minden azonnal kell, és azonnal meg is kapható szinte minden. Nem várunk egymásra, nincs idő randizni, azonnal összeköltözünk. Nem várunk arra, amíg összegyűlik a pénzünk, azonnal kell, megvesszük hitelből. Nem várunk a születésnapig, karácsonyig, most kell a mobil, a laptop, a bicikli, a szánkó, a bármi - átadjuk már születésnap vagy karácsony előtt. Manapság, ha várni kell, azonnal elkezdünk valamivel foglalkozni: nyomkodni a mobilt, olvasni, filmet nézni, beszélgetni. Pedig a várakozásnak is megvan a maga varázsa. A várakozással egyedül vagyunk, saját magunkkal vagyunk, de ez nem tétlenség! A várakozás figyelem magamra, vágyaimra, szükségleteimre, figyelem a szeretteimre és az ő vágyaikra. Figyelem arra, hogy mi működik jól az életemben és min változtassak. Figyelem arra, hogy kinek, hol tudok segíteni, hogyan tehetném jobbá az életét. Ha várakozunk, akkor éppen van időnk arra, hogy figyeljünk.

Karácsony eljön, az ünnep gyorsan véget ér. Mi marad belőle? Az élmény, a sütemények illata, a közösen töltött idő hangulata, az otthon melege, az egymáshoz intézett szép szavak, ölelések, az adás öröme, az ajándékok emléke. Nekem a várakozás, készülődés öröme is!

                Advent - eljövetel. Te mire vársz adventkor?